Ha azt mondjuk, heg, legtöbbször arra a vonalra, foltra vagy egyenetlenségre gondolunk, amit a bőr felszínén látunk. Pedig a heg ennél jóval több: a sérülést követő sebgyógyulás eredménye, és a felszín alatt is megváltozott szövettel van dolgunk.

Éppen ezért két hasonló méretű és korú heg egészen másképp viselkedhet. Az egyik puha és alig észrevehető, a másik kemény, feszes vagy letapadt. Lehet besüppedt vagy kiemelkedő, világosabb, vörösebb vagy sötétebb a környezeténél.

A heg típusának meghatározása ezért nem puszta elnevezés. Ez az egyik legfontosabb első lépés annak eldöntésében, hogy az adott területtel mit lehet és mit érdemes kezdeni.

Hogyan lesz egy sérülésből heg?

Amikor a bőr mélyebb rétegei megsérülnek, a szervezet igyekszik minél gyorsabban helyreállítani a szövet folytonosságát. Ennek során több, egymást követő és részben egymást átfedő gyógyulási folyamat zajlik.

Új kollagénrostok képződnek, a sérült terület szerkezete átalakul, majd az újonnan létrejött szövet hosszú idő alatt tovább rendeződik. Ez az új szövet azonban nem lesz teljesen ugyanolyan, mint az eredeti, sértetlen bőr.

A heg tehát tulajdonképpen a szervezet javításának nyoma.

Hogy végül milyen heg alakul ki, azt rengeteg tényező befolyásolhatja: többek között a sérülés mélysége és helye, a sebgyógyulás körülményei, a területet érő feszülés, gyulladás, fertőzés, valamint az egyéni hajlam.

Normotrófiás heg – amikor a gyógyulás szépen lezajlik

A normotrófiás heg általában lapos, puha, és nagyjából a környező bőr síkjában helyezkedik el. Frissen még lehet rózsaszínesebb vagy vörösebb, később azonban jellemzően halványodik és egyre kevésbé feltűnővé válik.

Ez tekinthető a sebgyógyulás egyik kedvező kimenetelének.

Fontos azonban, hogy attól, hogy egy heg normotrófiás, még nem lesz azonos az eredeti bőrrel. A hegszövet szerkezete és tulajdonságai eltérnek az ép bőrétől.

Atrófiás heg – amikor a felszín besüpped

Atrófiás heg esetén a heg a környező bőr szintje alatt helyezkedik el. Ilyenkor a gyógyulás során kialakuló szövet mennyisége vagy szerkezete nem elegendő ahhoz, hogy az eredeti bőrfelszín teljesen helyreálljon.

Tipikus példái lehetnek bizonyos aknés hegek vagy egyes sérülések után visszamaradó bemélyedések.

Az atrófiás hegek sem egyformák: lehetnek egészen sekélyek, de mélyebb, élesebb szélű bemélyedések is.

Hipertrófiás heg – amikor túl sok hegszövet képződik

A hipertrófiás heg kiemelkedik a bőr felszínéből, vaskosabb és gyakran keményebb tapintatú. Előfordulhat, hogy vöröses, feszes vagy érzékeny.

A lényeges ismertetőjele, hogy bár a heg megemelkedik, az eredeti sérülés határain belül marad.

Idővel egyes hipertrófiás hegek maguktól is laposabbá és puhábbá válhatnak, de ez hosszú folyamat lehet.

Keloidos heg – amikor a hegszövet túlnő a sérülésen

A keloid első pillantásra hasonlíthat egy erőteljes hipertrófiás hegre.

Van azonban egy nagyon fontos különbség: a keloidos hegszövet túlnő az eredeti sérülés határain.

Növekedése akár jóval a sebgyógyulás után is folytatódhat, és bizonyos embereknél, illetve testtájakon nagyobb hajlam mutatkozik a kialakulására.

A keloid azért is külön kategória, mert nem olyan heg, amelyet automatikusan ugyanazzal a módszerrel kezelünk, mint más hegeket. Felismerése különösen fontos, és bizonyos esetekben bőrgyógyász vagy más szakorvos bevonása szükséges.

És akkor mi a helyzet a kemény, letapadt vagy elszíneződött hegekkel?

Itt szokott egy kicsit összekeveredni a hétköznapi és a szakmai szóhasználat.

A letapadt, kemény, feszes, piros, fehér vagy pigmentált kifejezések nem feltétlenül külön hegtípusokat jelölnek. Sokkal inkább a heg aktuális állapotáról és tulajdonságairól árulkodnak.

Egy heg lehet például lapos, mégis kemény és letapadt. Egy másik lehet puhább, de a környező bőrtől erősen eltérő színű. És előfordulhat olyan hegszövet is, amely korábbi tetoválásból vagy sminktetoválásból származó pigmentet tart vissza.

Ezért amikor egy heget felmérek, nem csak azt nézem meg, melyik típusba sorolható. Fontos a kora, a színe, a felszíne, a rugalmassága, az esetleges letapadása és a környező szövet állapota is.

Miért fontos mindezt tudni a hegkezelés előtt?

Mert nincs egyetlen olyan kezelés vagy beállítás, amely minden hegnél ugyanúgy alkalmazható.

Más állapotból indul egy puha, régi műtéti heg, másból egy feszes, letapadt terület, és megint más megközelítést kíván egy kóros hegképződés gyanúját mutató heg.

Ezért nálam a hegkezelés nem a kezelőeszközzel kezdődik, hanem a heg megnézésével és felmérésével.

Megnézem, milyen típusú hegről lehet szó, milyen állapotban van a szövet, és csak ezután döntöm el, hogy kezelhető-e az általam alkalmazott módszerrel, és ha igen, mi lehet a reálisan elérhető cél.

Mert nem minden heg egyforma. És éppen ezért nem is szabad mindegyiket ugyanúgy kezelni.

A tartalom vizuális felosztásához használj képszakaszokat

A címsorokon kívül a képszakaszok segítenek a tartalom helyes felosztásában. A bejegyzésed képek segítségével oszthatod fel szakaszokra, amelyek megfelelően kiegészíti a szöveged.

Idézett szövegek kiemeléséhez használd az idézetblokk formázási lehetőséget.

Itt kezdődhet a szöveged. Kattints ide, és kezdheted is az írást. Sed ut perspiciatis unde omnis iste natus error sit voluptatem accusantium doloremque laudantium totam rem aperiam eaque ipsa quae ab illo inventore veritatis et.